Katharine the Virgin Widow

Mindig mosolyogva tekintek azokra a könyvekre, amiket még Angliából hoztam haza, ami már négy éve volt, és amiket még nem olvastam el. Azért szépen lassan eljön majd mindegyik ideje, úgy látom. Aragóniai Katalin esete is VIII. Henrikkel sorra került. Zanzásítva igazából a wikipédia tökéletesen jól összefoglalja a történteket, ha valaki kíváncsi rá.

A most következők pedig tele lesznek spoilerrel, így tényleg csak akkor olvasd, ha már ismered a sztorit, vagy nem akarod megismerni.

Aragóniai Katalin

Első ránézésre tetszett nekem a könyv, ahogy azt a korábbi bejegyzésemben is írtam. Aztán elkezdett belassulni a történet, folyamatosan arról ment a vita, hogy ki mikor kapja meg, vagy vissza a hozományt. Máskor arról ment a vita, hogy azonnal kell egy újasszony, aki majd trónörökösöket szül, és nem is csak egyet. Pótolni kell a kiesett áldozatokat, az elhullott selejtek helyett újakat kell "csinálni". Megy a taktika, az érvelés, az ellenérvelés, a hátbatámadás, a félrevezetés. Közben az udvarhölgyek azon siránkoznak, hogy nekik nem jut férj, és pártában maradnak, és vissza akarnak menni Spanyolhonba. Katalin meg kussban várja a végzetének beteljesülését, amit fogalma nincs, hogy mi lesz, de azt tudja, hogy etetnie kell a háznépet, ezért el-eladogatja a hozományából az étkészleteket, az ékszereket. Vállalja a kockázatot, hogy majd jól megszidják, amikor majd el kell számolnia vele, és nem lesz meg.

VIII. Henrik

Az egész a végére rettenetesen elnyújtott, és vontatott, és lassú volt. Rázott a hideg az udvarhölgyek hisztijétől, VII. Henrik ágyékának viszketésétől, és a folyamatos hozományi ügyektől, a spanyol trónért folytatott küzdelmektől. Katalin testvérét, Johannát legszívesebben bedugtam volna egy diliházba, a férje koporsójával együtt. Az utolsó száz oldal mintha soha nem akart volna elmúlni. Az utolsó tíz oldalig semmi nem történt, majd két oldalban kitalálta, hogy VIII. Henrik közli Katalinnal, hogy ő lesz a felesége, és összeházasodnak gyorsan, és kész. Nekem ez azért volt annyira érdekfeszítő végkifejlet, mert nem annyira ismerem a családfát, bizonyos szeleteket ismerek belőle, de teljes egészében, hogy ki kivel volt, nem tudtam. Ha tudtam volna mi lesz a vége, akkor valszeg nem is olvastam volna végig. :)

I. Johanna

Szóval összegezve a gondolatokat, szerintem az írónővel nem sikerült szoros barátságot kötnöm. Magyarra fordítva szerintem nagyon buta lehet a nyelvezete - angolul sem volt nagy kunszt, persze megnehezítette a dolgomat, hogy olyan szavakat használt, amik már a mai szóhasználatból ki-kivesznek. Előnye, hogy történelmileg helyes a témavezetése, és ezt a sok hivatkozás is mutatja a könyv végén. Arról azonban nem találtam infót, hogy Katalin testvére, Johanna valóban magával hurcolta volna Szép Fülöp (Philippe The Handsome :) holttestét egy koporsóban félőrülten...

Az érdekes részek meg majd akkor jönnek, amikor jönnek Boleyn Anna és társai (hogy mennyivel jobban szórakoztam Philippa Gregoryval...).

Jean Plaidy: Katharine the Virgin Widow.

U.i.: A képeket a Wikipédiáról csórtam.