Év végi leltár

Nagy megkönnyebbüléssel vettem, hogy véget ért a 2013-as év. Ahogy sokaknak, nekem is dúskált pozitív és sajnos eddig még nem tapasztalt negatív élményekkel. Pedig egész jól indult, tele voltunk ötletekkel és tervekkel, aminek a kivitelezésében is jól haladtunk. Egészen addig az ominózus június végi napig. Itt meg kellett állnunk egy kicsit, és újra át kellett gondolnunk a továbbiakat. Elhalasztottuk a házépítést - most már írhatom, hogy - idén tavaszra. De valamilyen szinten jó is volt ez a "falnak ütközés", mert váltottunk életszemléletet, és életmódot. Megtanultuk, hogyan figyeljünk oda sokkal jobban a másikra, és ebből kifolyólag valami fantasztikus boldogságot tapasztaltunk meg. Ez segít nekünk a 2014-re kitűzött célok elérésében. Hiszen végre elindul a nagy házépítési projekt, ami elől most már végre elgördült minden akadály, és ha minden jól alakul, mert úgy alakul, akkor a karácsonyi bejegyzést már onnan készítem el nektek. :)

Elég mozgalmasnak ígérkezik ez az év, így az olvasás elképzelhető, hogy kicsit háttérbe fog szorulni, de bízom benne, hogy megtalálom idén is azt a pár percet, amikor nyugodtan leülhetek, és elmerülhetek egy jó kis történetben. Amíg napi szinten két órát utazom, úgy gondolom, ez nem lesz nehéz.

Nézzük a puszta számokat. 2013-ban 44 könyvet olvastam el, ami, és csak most nézem, és meglepődtem, 1 könyvvel több, mint 2012-ben. :)

Az év visszatérője Jane Austen és A klastrom titka volt. Nagyon tetszett a történet, nem a megszokott Austen, de úgy tűnik, nekem ez az Austen jön be. 

Kerstin Gier Időtlen szerelem trilógiája a végéhez ért, amit nagyon sajnálok. Az egyik legkedvencebb YA sorozatom volt. Pöfivonat drágától pedig megkaptam mind a három részt, amit nagyon köszönök. :)

Az év falhózvágós történetét Karinthy Ferenc hozta el nekem a Budapesti tavasszal. Annyira emlékszem még most is, hogy hol olvastam, mikor, és milyen hatással volt rám. Egyik legkedvesebb olvasási témám még mindig tud újat mutatni, és még mindig le tudok döbbenni a II. VH rémtettein.

A legfurcsább történet Thomas Wharton Szalamandrája volt, amit Amadea csábító posztja miatt olvastam el, valamint Baricco Selyem kötete.

Több könyvet is félbehagytam idén:

• Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére, én tényleg nem tudom, hogy mi ebben a jó...
• Kaffka Margit: Hangyaboly, a témája miatt jónak ígérkezett, de az egész hangulata, írásmódja nem tetszett nekem. Pedig a Színek és évek nagyon odavágós volt, és a Hangyaboly nem tudta ugyanazt visszaadni, nem is bírtam vele.
• Héléne Berr naplója, egyáltalán nem kötött le a kislány írása, nem voltunk egy hullámhosszon.
• Ljudmija Ulickaja: Médea és gyermekei, sajnos őt sem tudtam hova tenni, nem az én világom.

Újra ismerkedtem Zafónnal, A mennyország fogságában annyira felejthetetlen élményt nyújtott, hogy újra kellett olvasnom az Angyali játszmát, amit ennek segítségével végre megértettem, és teljes mértékben befogadtam, és mondanom sem kell, másodszorra imádtam.

Volt Murakami Haruki is, méghozzá A kurblimadár krónikája. Hihetetlen, de még mindig le tud nyűgözni az ürge.

Több könyvet olvastam a testi-lelki egészség jegyében, aminek a sora idén is tovább fog folytatódni. Lassan-lassan beleásom magam a témába, mert egyre jobban érdekel. A leginkább meghökkentő a Belső utazás volt, amit szeretnék kipróbálni, és a Muszáj annyit enni?, mert ez pedig lerántja a leplet a színtiszta valóságról, ami olykor undorító.

A legek könyve 2013-ban Tracy Chevaliertől származott, méghozzá A kék szűz. Imádtam, hogy olyan titokzatos, és generációkon átívelő, és a hangulat, és minden. A következő áldozat tőle a Hulló angyalok.

Elkezdtem újra könyvtárba is járni, az összes olvasott közül 17 példányt onnan kölcsönöztem ki. Zafónt és Chevaliert nem szívesen vittem vissza, a többit nem akartam megtartani. :)

2013-ban összesen 18 könyvet szereztem (vettem, kaptam), és a felét már el is olvastam. Vagyis, és a legfontosabb következtetés nekem, hogy 18 könyvvel csökkent az olvasatlan könyveim száma. :)

Most pedig ugorjunk bele a 2014-es évbe. Holnap reggel átállítom a dátumbélyegzőt is, előveszem az idei macskás határidőnaplót, és megtanulom, hogy az évszám vége most már szögletes és nem kerek. Kedves 2014 várlak, de azért kérlek, légy kíméletes.

Nagyon boldog 2014-et kívánok mindenkinek. Változások éve lesz, vigyázzatok, de kívánom, hogy mindenkinek pozitív irányba mozduljon az élete. Amíg jön a változás, addig is érezzétek jól magatokat, és éljetek a mának, a MOST-nak, ahogy Tolle bácsi is tanítja. :)

B.Ú.É.K.!!!!!

U.i.: A 2013-ban kiolvasott könyvek egy kupacban: